Nem is tudom, hogy fogalmazzak. ennyire különös embert még nem ismertem mint Ő.Gyermekként sem volt egy álom az élete. Voltak barátai szerették, de a többiek családosak lettek Ő nem. Volt egy munkája amit kínos precizitással végzett. Elvesztette. Nem tudom miért tette azt amit tett, de szerintem ezek a dolgok is közrejátszottak benne.
Sokat eszembe jut még mindig és van egy kis lelkiismeret furdalásom is. Én aki az apró jeleket is észre veszem most a nagy kiáltást sem hallottam ,láttam.
Amilyen csendben élt olyan "hangosan" ment el.
Isten Veled!
Szóljon ez a dal Neked !Itt a videósávban a nagyfiamtól:
This entry was posted
on 0:11
and is filed under
gondolatok
.
You can leave a response
and follow any responses to this entry through the
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
.
