Egyenlőre többet lebontom ,mint előre haladnék, de alakul. A gondot a sor vége és az új kezdése adja. Ja körbe horgolok. UI. Találtam egy könyvet ahol kezdőket is okítanak kézimunkázni. Na ebből tanulok. Megfogadtam amíg nem lesz olyan amilyen a képen lebontom és kezdem elölről. Jó kis menetnek igérkezik. Persze közben nyúzom a párom, hogy állítsa hadrendbe a varrógépemet is. Szerintem ez pánikszerű elfoglaltság az utolsó két hétre. Azután irány vissza a sűrűjébe. Jaj!
Na mindegy!
Van ám segítségem is!
This entry was posted
on 22:37
and is filed under
kreativitáska
.
You can leave a response
and follow any responses to this entry through the
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
.
A drága nagymama?
Mert bizony ő a jobbkezed!
Milyen jó, hogy köztetek van szeretetben és egészségben!!!!
Cumizik a Bogicica?! De édes!!!